Próbáltam megérteni az életet, a világ működését, a létezés értelmét. Próbáltam felfogni a felfoghatatlant. Próbáltam látni a láthatatlant. Épp a csend hangját kerestem, amikor megtaláltam a választ a kérdésemre. Egyféleképpen érthetem csak meg a létezést. Ha elfogadom, hogy az Élet, a Lét olyan hatalmas, olyan végtelen térben és időben, hogy nem fogom tudni felfogni bármennyire is szeretném. A világunk nem érthető meg emberi elmével. Nem látható emberi szemmel. Viszont a csend hallható és érezhető. Rájöttem, hogy a csend a kulcs. A csend a kapu. Csend lehet körülöttem és lehet bennem is. Mikor ez az állapot létrejön, az elme megnyugszik és a szív a végtelenbe tágul. Akkor, ott megértettem, megéltem a megérthetetlent. Megtapasztaltam a felfoghatatlant. Most már tudom, hogy a létezést nem megfejteni kell. A teljességet nem kutatni kell. A Lét bennem van. Én vagyok.
Brigi
