Egységtudat

Minden tapasztalatunk alapja elménk kettősségbe vetett természete, láthatóan az agyunkat is két fél alkotja. Ezért érzékelünk mindent polaritásban, ezért látjuk a világban azt, hogy van jó és rossz, helyes és helytelen, szép és csúnya, ezért vágyunk és félünk, szeretünk és gyűlölünk.
A kettősség, az ellentétek, a különbség külső és belső között, tapasztaló és tapasztalt között, én és te között, mind illúzió. A Valóságban ezek egységet alkotnak, amire mindenkinek rá lehet ébredni…
Figyeld meg az elmédet tudatosan! Gondolj most bármilyen gondolatot!
Látod, hogy Te vagy, aki a gondolatokat kimondja a fejedben?
Látod, hogy az is Te vagy, aki hallja ezeket a gondolatokat?
Látod, hogy beszélő és hallgató is Te vagy?
Látod, hogy cselekvő és befogadó is vagy egyszerre?
Látod, hogy a hang Te vagy, és a csend is, ami a hangot hallgatja?
Egy álomból felébredve is látod, hogy tévesen azonosultál csupán a főszereplővel, mert valójában az álom minden részlete Te voltál, hiszen a tudatod teremtése volt nem csak a főszereplő, hanem a díszlet, a mellékszereplők és a történet is. Ezért fontos, hogy amikor valaki egy álmát próbálja értelmezni, akkor ne csak a főszereplő szemszögét, hanem az egészet egyben vizsgálja, mindent önmagaként.
Akárcsak egy álomban, ugyanúgy most is tévesen hiteti el veled az elméd, hogy egy, a világtól elkülönült főszereplő vagy. Mindenki mással is ezt csinálja a kettősségbe vetett elméje. Valójában egyszerre vagyunk főszereplők, mellékszereplők és rendezők is.
Egyszerre vagyunk mindaz, amit az Önmagára Ébredt Élet álmodik…

 

Ádám


Kapcsolódó tartalmak