Clicky

Egy kis jógafilozófia…

A védikus és jógikus tanítások közül még mindig az egyik kedvencem a Jóga-szútra első négy sora – az Ísa Upanishad mellett. Benne van minden fontos gondolat annak, aki vargabetűk nélkül akar az önmegismerés útján haladni. A négy sorna

1.1 Atha jógánusászánam

Ez a sor még nagy filozófiai mélységeket és magasságokat nem igazán tartalmaz, csupán annyit jelent, hogy „Most következik a jóga bemutatása”.

1.2 Jógás csitta-vritti niródhá

Na itt már kezdődnek az izgalmak, ez a jóga szútra legismertebb sora. Így lehetne fordítani: „A jóga (vagyis az egység átélése a valódi természetünkkel) akkor jöhet létre, ha az elme mozgásai nem bukkannak föl.”

Tehát a jógik rájöttek, hogy a valóságot vagy önmagunkat nem lehet az elménkkel objektíven megismerni. Ugyanis az elménk az érzékszervek segítségével tud információkhoz jutni, amik eleve nagyon korlátoltak. Gondoljunk csak arra, hogy a szemünk a fény spektrumából mindössze nyolc százalékot érzékel, ezt hívjuk látható fénynek. A többi érzékszervünk ugyanilyen korlátolt. Az érzékelés után ráadásul a felfogott információt megszűri a személyiségünk, ami megint tele van hitrendszerekkel, prekoncepciókkal, elvárásokkal és elkerülhetetlenül szubjektív képet fest a világról, egy másik emberről, vagy önmagunkról.

Így be kell látnunk, hogy ha valódi, objektív önismeretet szeretnénk szerezni, akkor az elme mehet a kukába.

1.3 Tadá dráshtuh szvárupé ‘vaszthánam

Ez az előbbi mondat folytatása: „Ebben az esetben a Látó (tiszta figyelem) eredeti formájában marad.”
Ugyan az elménk, egónk azt sugallja, hogy ha nincs elme, akkor nem is lehet semmilyen tapasztalatunk, vagy felismerésünk, de ez nem teljesen igaz. Elmével felfogható tapasztalásunk valóban nem jöhet így létre, viszont az elme csöndjében felismerhető, hogy ki vagyunk az elménk nélkül.

Ezért a jógik arra biztatnak, hogy a jóga gyakorlásával legalább egyszer tapasztald meg azt, hogy „nem gondolkodom, de mégis vagyok.” Az elme nélkül éppen azt ismerheted fel, hogy az elmén túl is van valami: az elméd kondicionáltságától mentes, tiszta éned. Az a forma nélküli tudat, ami a testtel és a személyiséggel való azonosulás nélkül vagy. A jóga nem hozzánk tesz valamit, hanem éppen elvesz. Nem több leszel tőle, hanem éppen kevesebb, hiszen eltávolítja a téves koncepciókat és a hamis énképedet, ami a testtel és elmével való azonosulás.

Így felismerheted, hogy nem a forma vagy, amit élővé tettél, hanem végső soron maga az Élet vagy. Nem a szem vagy, hanem ami a szemen át a világra tekint…

1.4 Vritti szárúpjám itaratra

„Más esetben (ha megjelennek a gondolatok), [a valódi énünk] a gondolkodó elmével azonosul.”

Az emberek többsége az elmebetegség egy formájában szenved: reggeltől estig gondolkodik, ha akarja, ha nem. Képtelenek vagyunk gondolkodás nélkül létezni, nem tudjuk abbahagyni a gondolkodást. Próbáld csak meg, nem fog sikerülni!

Sajnos ennek a folyamatos gondolkodásnak van egy olyan hatása, hogy az elménknek képzeljük magunkat, hiszen életünk minden pillanatában ott van. Pedig az elménk csak eszköz. Ecset egy olyan festő kezében, aki elveszítette még az öntudatát is a nagy mű megalkotása közben…

Ádám

Szabadság

Egy átlagos napon mennyi felesleges terhet pakolsz magadra, mennyire ragaszkodsz olyan dolgokhoz, ami nem szolgálja a javadat?

Egy|üttlét és Egy|edüllét

Vizsgáld meg a látszólag ellentétes jelentésű fogalmakat. Mind a kettő ugyanúgy indul, ugyanabból indul ki: az EGY-ből, vagyis Önmagadból.

Harc önmagaddal

Nézz magadba és tedd fel a kérdést, hogy valóban fontos csatáznod önmagaddal vagy mások háborúját próbálod megvívni.