Modern táncosból lettem jógaoktató. Képzett táncosként megtanultam, hogy az egyensúly mindennek az alapja. Ahhoz azonban, hogy valaki biztosan megálljon a lábán, belül kell nagyon összeszedettnek, és kiegyensúlyozottnak lennie. Óriási fegyelmet és figyelmet követel.
A jóga vinyásza ága, amelynek oktatója lettem, a tánc szinte egyenes folytatása, könnyednek tűnő, de összeszedettséget igénylő mozgásforma. A jóga éppen ezért a pillanatban létet tanítja: elengedni, ami már nem szolgál, fogadni, ami jön, ítélkezés nélkül. Ez teremt egyensúlyt.
Azt vallom, hogy az élet: apró pillanatok gyöngysora. Vagy észrevesszük őket, vagy átzuhanunk rajtuk, mint egy álmon. Ez is egy pillanat. Észrevetted?